Eretnek vagy próféta? Fra Girolamo Savonarola (1452-1498), ez a hosszú időn keresztül vitatott alakja az egyháztörténelemnek, nem szűnik meg kérdéseket tenni fel a tudománynak és a történetírók lelkiismeretének, az írás mestereinek és a vallás tudósainak. Egy valami bizonyos: a leggyűlölködőbb ellenfelei sem vonták kétségbe a ferrarai szerzetes személyes életszentségét, aki jelenlétével és működésével a szociális, kulturális és vallásos élet egyik legellentmondásosabb korszakát jelölte meg; azt is bizonyossággal állíthatjuk, hogy Savonarola sohasem fordult a pápaság ellen, hanem csak egy pápa, a sok szempontból erősen vitatható VI. Sándor, a „Borgia-pápa” ellen. Amennyiben ő igazi reformátornak bizonyul, akkor valójában az Egyház belső életének megújítójaként tekinthetünk rá.
A Centi domonkos atya által felvázolt életrajz valóban meggyőző, szenvedélyes és lényegre törő írás. Savonarola képe, mely ebből az életrajzból kiemelkedik, megőrzi életerejének néha talán nyers, de közvetlen és eredeti vonásait, melyek annyira jellemzőek az elhivatott szerzetes szellemi, lelki gazdagságára, akinek a mindig kritikus, de ugyanakkor szellemmel, és vallásos ihletettségű szellemmel átitatott alakjának még a vártnál is élesebb megvilágítást kölcsönöz.